Rossz szöveget mondtam, majdnem eltaknyoltam, stb.

Meghoztam! Itt vagyok az ötödik fejezettel. Meg kell hogy mondjam, ahhoz képest, hogy nem jutott eszembe semmi, két nap alatt megírtam. Ehhez kell azért tehetség-na ez egósan hangzott.
Köszönöm a sok érdeklődést a történetem felé, mert ahogy nézegettem az oldalmegjelenítéseket, nem csak hazánkban, hanem rengetek más helyről is benéztek! Pl.:Ebben a hónapban:Egyesült Államok, Ukrajna, Németország, Kamerun, Malajzia és Oroszország.
Nagyon köszönöm!

Egy hét telt el, mióta „járunk” Ashtonnal. Taylort tiszteletbeli negyedik tagnak fogadtuk, és amíg nálunk volt, minden nap együtt hülyéskedtünk. Elrángattak csajos napot tartani. Vásárlás, kozmetika, masszázs-ami annyira nem volt rossz-, de a legrosszabb az volt, amikor berángattak egy csajos, sírós, zsepis filmre. Én szerintem bealudtam rajta, mert az első 3 percre emlékszem, utána viszont csak az rémlik, amikor ment a vége főcím. Beültünk kajálni, majd mentünk haza.

A „randink” végül is nem volt rossz. Sétáltunk, beszélgettünk… néhány rajongó ugyan megtalált minket, de nem volt vészes. Viszont az nagyon vicces volt, amikor egy kislány épp autogramot kért tőlem, de amikor Ash odajött, megkérdezte, hogy ki ő. Én persze szakadtam a nevetéstől, míg „barátom” bevágta a durcát, és vennem kellett neki fagyit, hogy hagyja abba. Mint egy gyerek!

A dal készen lett, és a videoklipet is elkezdtük. Először csak a stúdióban forgattunk, ma viszont egy raktárban dolgozunk. Mindannyian kapunk három szerelést, ami különböző helyszíneken lesz rajtunk. Mi hárman, a hangszereink, sok-sok graffiti, és pár kalapács, amivel rombolunk. Az alap ötlet az volt, hogy egyedül vesznek fel minket, majd amikor játszunk, aztán az jön, ahogy lerombolunk egy falat. Szerintem baromi jó lesz.

-Akkor McKenzie lesz az első, aztán jön Charlie, majd Elisa. Az utolsó lesz a fal, előtte viszont azt vesszük fel, amikor a tetőn énekeltek. Rendben?-vázolta fel a rendező. Egyszerre bólintottunk, és szétoszlottunk a megfelelő helyszínekre. Én a saját sarkam felé mentem. Nagyon jó lett, ahogy a többieké is. Tükrözi a személyiségünket. Mivel második vagyok, ezért amíg felveszik Kenziet, engem készítenek elő.

A hajam világoskék színt kapott, hullámosra csinálták, és szabadon engedték a hátamra omlani. Egy szürke pólót kaptam, aminek az ujján fehér virágok vannak. Alá egy harisnyát, ami itt-ott szakadt volt. Az összhatás tetszett. Kenzie kócos frizurája minden pénzt megér. Sokáig nevettünk rajta. Egy egyszerű fehér-elég piszkos, így inkább világosbarna-pólót vett fel, egy cicanacival. Li sötétlila hajjal tündökölt, egy fekete kalappal a buksiján. Fehér pólót és fekete rövidnadrágot kapott. Jól mutattunk!

-Charlie! Te jössz.-szólt a rendező. Odasasszéztam a helyemre, és lehuppantam a földre. Kíváncsian néztem fel a rendezőre.-Annyi lesz a dolgod, hogy ülsz, és énekelsz. Aztán újra, de a koreográfiával. Rendben?

Bólintottam, majd nekikezdtünk a munkának. Könnyen felvettük a dolgot, persze voltak bakik. Rossz szöveget mondtam, majdnem eltaknyoltam, stb. ... Fél óra kínkeserves szenvedés után az én részem is készen lett, szóval átadtam a helyem Linek. Megint a fodrászszékbe kerültem.

-Kaja!-rikkantott mellettem Kenzie. Egy pizzás doboz lengedezett a kezében, amit elmartam előle, és egy szelet kivétele után visszaszolgáltattam neki. Jóízűen beleharaptam a szeletembe, amitől az arcom pizzás lett. Kenzie ezt gyorsan meg is örökítette. Ezután visszatértünk a készülődéshez. Most az jön, amikor éneklünk a tetőn.

Szürke cuccokat kaptunk, a hajunkat pedig bonyolultra csinálták. Főleg Kenzie haja lett állati. A hajam lófarokba kötötték, és világosítottak rajta egy kicsit. Gondolom azért, hogy ne zavarjon. Ramones pulcsit kaptam, egy farmerrel, és bakanccsal. Kenzie smiley pulcsit, tépett farmerrel és sportcipőt. A haja valami fenomenális lett. Li fura fonásos haja nagyon tetszett. Rá is pulcsit aggattak, rövidnacival és tornacipővel. Szürkén virítottunk, csak a hajunk dobta fel színekkel. Beültem a dobok mögé, és kezembe vettem a dobverőket. Jó érzés volt ott ülni, és a szerelmemen játszani. Li felkapta a gitárját, és össze-vissza puszilgatta. A hangszerünk a legnagyobb szerelmünk, és néha furán nyilvánul ez meg.

-Gyerünk lányok.-mondta Kenzie.

Nekiálltunk ennek is. A kamerák mindenhol ott voltak. Néha belegrimaszoltam egy-kettőbe. Az egészet úgy fogtuk fel, mint egy bulit, így nem volt gond. A zene minden gondunkat elfeledteti velünk, mint ahogy most is. Ütemre dobbant a szívem. Li is beleélte magát, látszott az arcán. Kenzie hangja csak úgy szállt az éjszakában. Ja, igen. Közben beesteledett, és pont a naplemente látszott mögöttünk. Nagyon jó felvételek lettek szerintem.

Az utolsó jelenet, amit felveszünk, az a fal lerombolása lesz. Az én hajam sötétebb lett, és lilát is kevertek bele. Nagyon bejött a fonás is. Egyszerű farmer, tornacsuka, és szürkés bajuszos-szemüveges-kalapos póló farmermellénnyel. Kenzie piros hajat, és bele egy virágot kapott. Neki is farmer, egy pirosas feliratos póló, de a lábbelije egy a póló színéhez passzoló magassarkú lett. Li világosabb frizurával ücsörgött, amiben egy nagy fekete masni díszelgett. Világoskék inget vett fe, sötétebb farmerrel, és telitalpas magassarkút, ami az ing színével egyezett meg. Ő is kapott napszemcsit, mint Kenzie, de Kenzien vörös rúzs, míg Lin világosabb volt. Én nem kaptam!!! Kiharcoltam magamnak. Viszont a fülbevalója cuki volt. Olyan Elisás.

-Rendben hölgyeim. Itt a kellékeitek.-Egy férfi a kezünkbe nyomott egy-egy bazinagy kalapácsot. Hm… Ez tetszik.-A dolgotok annyi lesz, hogy ha azt mondom „Most!”, akkor szétveritek azt a fal utánzatot.-mutatott egy 2-szer 2 és fél méteres falra. Elég kicsi volt a vastagsága, gondolom csak nem egy igazi falat bontatnak le velünk!

-Ez király lesz! Végre rombolhatok! És nem csuknak majd le érte.-örvendeztem. A csajok csak nevettek lelkesedésemen. Szépen beálltunk, ahogy azt a rendező szépen elmagyarázta.

-Felvétel!-kiáltotta. Mindhárman a kamerákba néztünk-ahogy azt mondták-, majd egymásra. Bólintottunk, majd a „Most!” után, nekiestünk a falnak.

A végeredmény nagyon tetszett mindannyiunknak, szóval összevágják és kész is a második videoklipünk! Azt mondták a jövő hétre biztosan meglesz. És mivel nekünk immár nincs dolgunk, haza is mehettünk.

-Szerintem nagyon ütős lesz.-mondta Li.

-Reméljük a rajongóink is ilyen véleményen lesznek.-kotyogott közbe Kenzie.

-Miért ne lennének? A mi rajongóink, szóval csak bírják azt, amit mi.-vontam vállat. A hajam kezdtem piszkálni. Tökre bejön(nek) ez(ek) a szín(ek). De Kenzienek is jó a rikító piros, míg Li maradt a kifinomultabb a masnis lilával. Mi is lenne velem most nélkülük. Valószínűleg otthon unatkoznék, vagy a kórházban lennék Logan mellett. Hiányzik. És egyre kétségbeesettebb vagyok. Mi van, ha nem fog felébredni? Ha már nem láthatom többet vadul csillogó tekintetét, amikor rám néz? Vagy nem hallhatom nevetését? Mi lesz velem nélküle? Nem hagyhat itt. Főleg nem most. Az életem tiszta felfordulás. Híres lettem, lett egy „barátom”-amiről még nem is tud-, és hamarosan megjelenik az első lemezünk. Szeretném, ha az elsők között hallaná. Szeretném, ha büszke lenne rám. Ha azt mondaná: „Ez az én húgom!”. Szeretném, ha elkísérne majd a turnénkra-ha lesz. Szeretném, ha mellettem lenne. Ha megvédene minden rossztól, mert ő az én bátyám, és nem akarom elveszíteni. Túl fontos.